Csodálatos, megható pillanatoknak lehettek tanúi a Baptista Szeretetszolgálat vezetői és munkatársai, amikor minap felköszöntötték szervezetünk házi segítségnyújtás szolgáltatásának legidősebb ellátottját. Hihetetlen, de igaz: Terike néni minap 102 éves lett!

Terike nénit Kmethy Gergely, a Baptista Szeretetszolgálat ügyvezető főigazgatója, Szanyi Gergely szociális főigazgató és Dr. Heidl Beáta, a Tábita Alapszolgáltatási Központ igazgatója kereste fel otthonában. Bár könnyen azt gondolnánk – mivel Terike néni egész életében a földön dolgozott, gazdálkodott és állatot nevelt –, hogy ezt az otthont valahol vidéken találtuk meg, ám aki esetleg korábban így vélekedett, az meglepődött. A főváros peremén, a Régi Fóti úton várt minket a 102 éves Terike néni, Terike lánya, Andrea unokája és idős és megbecsült ünnepeltünk elhivatott gondozónője, Krisztina.

Terike nénit a Baptista Szeretetszolgálat vezetői és munkatársai köszöntötték a jeles napon

Miközben a köszöntéshez, a nem mindennapi alkalomhoz készülődtünk, az autóbalesete miatt hosszú ideje betegeskedő lánya, Terike mondott néhány szót az édesanyjáról.

– Mindig sokat dolgozott a határban, ettől a háztól nem messze, korábbi otthonunk mellett, amit már lebontottak – idézte fel emlékeit Terike, aki belgyógyász orvosként tevékenykedett a balesetéig. – Akkoriban errefelé még voltak a mezőgazdasági területek, működtek a termelőszövetkezetek, agrár végzettségű édesapám volt az egyik munkacsapat vezetője. Miket élt át az édesanyám? Azt én részletesen elmondani nem tudom, mert az emlékeinek nagy részét megtartotta magában.

Terike vesebetegekkel foglalkozott és kardiológusnak készült, amikor 1995-ben elütötte egy autó. Maradandó károsodást szenvedett és azt mondták, soha nem szűnnek meg a panaszai. Nehezen mozog, de a jeles alkalom őt is közénk csalta.  

Kmethy Gergely ügyvezető főigazgató olvasta fel a köszöntő lap szövegét, miközben az asztalra virág és Terike néni kedvence, egy gesztenyés torta került, rajta a hihetetlen számmal.  

– Kedves Terike néni! Szeretettel köszöntik a Baptista Szeretetszolgálat vezetői és munkatársai 102. születésnapja alkalmából! Engedje meg, hogy egy bibliai idézettel ünnepeljük: „Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, és legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr és szerezzen neked üdvösséget!”

Az 1924-ben született nénin látszott, hogy megviselték a meleg napok, de azért kérésünkre néhány szóval felidézte az életét és nevetett, amikor a hosszú, egészséges élet titkáról kérdeztük.

– Földön dolgoztam, mindig fizikai munkát végeztem. Ez adta meg a jó kondíciót és a hosszú életet: a munka!

Megkérdeztük, milyen érzés a tortán háromjegyű számot látni? Elmehet ez a szám akár kétszázig is?

– Jaj, dehogyis, Isten őrizz! – válaszolt Terike néni, halk szavához képest kissé méltatlankodva. Aztán a háborút idézte fel, amikor a szomszédba menekültek, majd a piacról beszélt, ahová zöldségeket, gyümölcsöt árulni jártak. Olyankor ő hajtotta a lovakat. Aztán azt is elárulta, hogy a húsleves a kedvenc étele, mi pedig megígértük, hogy jövőre visszajövünk, és ismét felköszöntjük!

Krisztina, a gondozónő elmesélte, hogy Terike néni 18 éves korában ment férjhez, párjával aztán közel 40 évig, 1984-ig éltek együtt, mindig ugyanabban a fővárosi kerületben. Mezőgazdasággal foglalkoztak, és ahogy ő is mondta, piacra jártak. Egy ideig egy másik, az Énekes utcában laktak, 1980-ban költöztek át a jelenlegi helyre. Ezt már az unokától, Andreától tudtuk meg, aki fogtechnikus egy fogászati turizmussal foglalkozó klinikán.  

Krisztina nagy szeretettel beszélt 102 esztendős gondozottjáról, Terike néniről

– A nagy kertet még tavaly is művelte a nagymama, míg el nem esett. Eltörte a kulcscsontját, aztán túlélt egy tüdőgyulladást. A kórház után kerestük meg a Baptista Szeretetszolgálatot, a szervezet segítsége óriási könnyebbséget, mondhatom, hogy azóta mindent jelent!

Andrea talán szerencsés géneket örökölt, hiszen dédnagymamája is 89 éves koráig élt. Nagypapája azonban korán, 60 évesen szívinfarktusban meghalt, Terike néni azóta özvegy.

– Egy idő után a nagypapám szüleinek a házikójába költöztek át, ahol gazdasági udvar, veteményes várta őket 2600 négyzetméteren – folytatta Andrea. – Két éve még voltak tyúkok, 800 négyzetméter be volt ültetve répával, burgonyával. Nagymama egész nap kint dolgozott a kertben és egész életében a szezonális terményeket fogyasztotta. De nem csak fizikailag erős, úgy érzem, a nehézségeket is könnyebben kezelte, mint az emberek mostanában. Soha nem láttam betegnek: 97 éves korában elvittem szürkehályog műtétre, és amikor megkérdezte az ápoló, mikor volt kórházban, azt válaszolta: addig még egyszer sem.

Andrea a nagymama húslevesére, a meggyes és almás piskótájára emlékszik legélénkebben kislány korából. Ugyanis Terike néni mindig a házi főztjével mutatta ki a szeretetét, a gondoskodását.

Krisztina, a gondozónő csodás személyiség, olyan, akiről a szakma legjobbjai is példát vehetnek. Ahogy a néniről beszélt, szinte ragyogott az arca!

– Lelki gondozást is végzek a fizikai ellátás mellett, hiszen jól tudom, egy idős ember időt és energiát igényel – mondta munkatársunk, aki heti rendszerességgel a nemrégiben megnyílt baracsi idősek otthonában is dolgozik. – Baracson alapvetően zenés, mozgásos foglalkozást tartok, és sokat nótázunk. Van egy „nótafánk” is, aki 91 évesen mindig készül a jegyzetével, hozza a nóták listáját, biztat, hogy énekeljünk. Most már egyre többet megismerek én is, öt-hat dal után pedig jöhet egy kis gimnasztika.

Krisztina – aki a Baptista Szeretetszolgálat Tábita Alapszolgáltatási Központjánál dolgozik – hálás azért, hogy Terike nénivel és más idős emberekkel találkozhatott. Olyanokkal, akik az életük utolsó szakaszában vannak, mert – így vélekedik – igazi ajándék velük beszélgetni, foglalkozni, őket meghallgatni. 

– Amikor a nénit megismertem, már a 101. évében járt. Csodálatos szemlélni az idős kort. Azt, ahogyan változik az ember, és félig szinte már nem a földi létben él. Átalakul a gondolkodása, a fizikai állapota: ezt megtapasztalni, ezzel szembesülni valóságos spirituális élményt jelent. Nem túlzás, hogy amikor hetente kétszer meglátogatom, valahogy úgy érzem magam, mint a színészek, amikor színpadra lépnek.

Krisztina állítja: az élet nem szomorú. Születéstől halálig tart, és ha természetes folyamatnak fogjuk fel az idő múlását, akkor az idős kor sem bánatos.

– Arra biztatok mindenkit, hogy minél több idős embert ismerjen meg, mert rengeteg bölcsességet tudnak átadni, jelenlétük nem hasonlítható egy fiatal, vagy középkorú társaságához. Ők igazán különlegesek!

Dr. Heidl Beáta igazgatja a Tábita Alapszolgáltatási Központot, amelynek csak ebben a szolgáltatási formájában több ezer ellátottra és több száz gondozóra felügyel.

A Tábita Alapszolgáltatási Központ legidősebb gondozottja minap 102 éves lett

– Házi segítségnyújtás szolgáltatást Győrtől Mátészalkáig jelenleg az ország 17 telephelyén működtetünk – vont mérleget. – Budapest nagyon nehéz helyszín, mert csak nehezen találunk megfelelő létszámban gondozó kollégákat, miközben a munkájukra hatalmas lenne az igény. A házi segítségnyújtás területén nagyon rugalmas szolgáltatást nyújtunk, ami azt jelenti, hogy az idősek életük végéig otthonukban maradhatnak. Gondozóink annyi nap és annyi órában segítik a családot, amennyire adott esetben éppen szükség van. Ez a tevékenység kiválthatja azt, hogy valaki idősek otthonába kerüljön, és amint látjuk Terike néni példáján, valaki még 102 évesen is élhet a szerettei között!

Kmethy Gergely, a Baptista Szeretetszolgálat ügyvezető főigazgatója az igény nagyságának tudatában már a szolgáltatási terület fejlesztésének lehetőségeit mérlegeli.

– A házi segítségnyújtás vonatkozásában olyan fejlesztésben gondolkodunk, amelynek eredményeként szolgáltatásunk a jövőben akár szakápolást is nyújthat – szögezte le a főigazgató. – Jelenleg felmérjük a lehetőségeinket, mert azt látjuk, hogy egyre összetettebb élethelyzetekkel kell szembesülnünk, miközben egyre inkább tapasztaljuk az igényt arra, hogy az idősek életük végéig az otthonukban kívánnak maradni. Szervezetünk számára továbbra is kiemelt terület az idősek ellátása, miközben a társadalmi változások, az általános életkor előre haladása arra ösztönöz minket, hogy új innovációval növeljük szolgáltatásaink hatékonyságát.

Szöveg: Tihanyi Tamás

Fotók: Levision