Segítségnyújtás anélkül, hogy ítélkeznénk: magyarokért Peruban
Szerző: Főadmin Bejegyzés: 2018. július 16., hétfő 16:26
Dr. Kaleta Gáborral, hazánk limai nagykövetével készítettünk interjút, amelyben egyebek mellett a diplomata szól a Baptista Szeretetszolgálattal kialakított kiváló együttműködésről is.
Kaleta Gábor, hazánk limai nagykövete székesfehérvári kisdiákként kezdte meg azt az utat, amely sikeres diplomáciai pályára, azaz előbb a Külügyminisztériumba, később az Egyesült Államokba, majd perui szolgálatra vezette őt.
– Székesfehérváriként kezdte az életet, a királyi városban teltek első diákévei. Hol koptatta a padot?
– A ma vízivárosiként ismert általános iskolában jártam ki a nyolc osztályt, utána, 1989-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba kerültem. Még csak 14 éves voltam, amikor elköltöztem, de az állandó lakcímem azóta is székesfehérvári. E város tehát az otthonom, de hivatásom és feladataim természete okán ma már sajnos csak nagyon kevés időt tölthetek itt.
– Tudatos volt a diplomáciai pálya tervezése, vagy így hozta az élet?
– Teljesen tudatos. Negyedéves joghallgatóként döntöttem úgy, hogy diplomata szeretnék lenni, s azt követően már alapvetően ennek tudatában irányítottam a pályámat. A Külügyminisztériumba 2001-ben felvételiztem sikeresen, melyet követően hosszú ideig az Amerikai Főosztályon dolgoztam. Ezt követően Los Angelesben voltam külszolgálaton, és onnan ismét az Amerikai Főosztályra kerültem vissza. Később a Külügyminisztérium sajtófőnöke lettem, majd ugyanezt a munkakört töltöttem be az Igazságügyi Minisztériumban. Aztán a Külgazdasági és Külügyminisztérium következett, ekkor már a Latin-Amerika és Karib-térség Főosztályon dolgoztam. Onnan utaztam Limába egy évvel ezelőtt.
– A limai nagykövetség viszonylag fiatal. Miért döntöttek a megnyitása mellett?
– Ez egy érdekes történet, hiszen magyarok régóta élnek Peruban. Már a 17. századtól szolgáltak itt magyar jezsuita atyák, akiknek a tevékenysége komolyan hozzájárult Peru fejlődéséhez. Rér János atya például építész volt, s a limai székesegyházat az 1746. évi földrengés után az ő tervei szerint építették újjá és tették földrengésbiztossá. Éder Xavér Ferenc atya az Amazonas forrásvidékét térképezte fel. Először 1870-ben az Osztrák-Magyar Monarchia kötött Peruval barátsági-, kereskedelmi és hajózási szerződést, majd Magyarország és Peru a diplomáciai kapcsolatokat 1969-ben vette fel, amikor a két ország egymás fővárosában nagykövetséget is nyitott. Hazánk 1996-ban bezárta a limai nagykövetségét, 2002-ben újra megnyitotta, majd 2006-ban ismét bezárta. Magyarország Kormánya a déli nyitás politikájának részeként döntött a limai nagykövetség ismételt újranyitásáról, erről kormányhatározat született, és 2016 végén megkezdődött a nemzeti vagyon részét képező épület felújítása. Amikor átnyújtottam a megbízólevelem másolatát Ricardo Luna Mendoza külügyminiszternek, megígérte budapesti nagykövetségük megnyitását, amely azóta meg is történt.
– Milyen lehetőségeket jelent ez?
– A gazdasági együttműködés alapfeltételei adottak: mindkét ország nyitott, dinamikusan fejlődő és kifejezetten exportorientált gazdaságpolitikát folytat. Amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr hivatalosan megnyitotta 2017 októberében a limai külképviseletet, elkísérte számos magyar cég képviselője, akik együttműködési szándéknyilatkozatokat írtak alá leendő itteni partnereikkel. Fogadtuk továbbá a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége küldöttségét, s reméljük, hogy ez is pozitív irányú változást fog hozni. A magyar cégek közül jelenleg kettő rendelkezik képviselettel Peruban. Perura különösen igaz, de egész Latin-Amerikára is jellemző, hogy személyes jelenlét nélkül nem lehet eredményeket elérni. Itt hiába használják a 21. századi kommunikációs eszközöket, anélkül, hogy megveregetnénk egymás vállát, nem nagyon megy a kapcsolatépítés, vagyis a nagykövetség újranyitása jelentős lépés volt. További fontos feladatunk annak elősegítése, hogy minél több perui turista utazzon Magyarországra, hiszen hazánk szépsége és kulturális öröksége az itt élő embereket is le tudja nyűgözni. Tavaly decemberben a Magyar Turisztikai Ügynökség és a V4-ek hasonló ügynökségei Limában nagy sikerrel mutatkoztak be. Az oktatás területén is folynak egyeztetések, nagyon szeretnénk, hogy perui diákok tanuljanak Magyarországon, ezért ajánlott fel a Kormány ösztöndíjakat Peru számára.
– Mi jellemzi az itteni magyar közösséget, egyáltalán mennyien vannak?
– Kisszámú, de annál lelkesebb magyar él Peruban, elsősorban Limában. Többnyire házasság révén érkeztek ide honfitársaink, mert Peru nem tartozott a kivándorlók jelentősebb célországai közé. Becslésem szerint száz és kétszáz között lehet a Peruban élő magyarok száma.
– Ne kerteljünk, akadnak börtönben is magyarok. Milyen feladatot jelent ez a nagykövetség számára?
– A konzuli jog ezt világosan meghatározza. Alapvetően azt kell biztosítani, hogy az elítélt emberi jogai érvényesüljenek, illetve, ha haza kíván térni, akkor lehetőség szerint megtehesse azt. Egyszer komoly riadalmat keltett, amikor a Baptista Szeretetszolgálat helyi munkatársa jelezte, hogy lázadás tört ki az egyik börtönben. Vasárnap volt, éppen szentmisére ballagtam, de haladéktalanul felhívtam a büntetés-végrehajtás nemzetközi ügyekért felelős igazgatóját, aki megnyugtatott, hogy nem a külföldiek részlegében tört ki a lázadás.
– Miként értékeli a Baptista Szeretetszolgálattal való együttműködést?
– Kiváló a viszonyunk, Szenczy Sándor elnök urat már a kétezres évek elejétől kezdve ismerem, amikor még az Amerikai Főosztályon dolgoztam. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége rendszeresen meghívta őt a rendezvényeire, és már akkor nagyszerű együttműködést alakítottunk ki. Az elmúlt egy évben két személyt sikerült együtt hazajuttatnunk, s történt egy sikeres családegyesítés is. A legmélyebb köszönet hangján nyilatkozhatok az együttműködésről.
– Aki rápillant a konzuli jelentésre, látja, hogy igen erőteljes a figyelmeztetés a drogkereskedelem veszélyeire, az abban való részvétel veszélyeire.
– A világ egyik legjelentősebb kokatermelő országában vagyunk. Az Európai Unió limai nagykövete szerint a perui kokain 90 százaléka Európába jut. E tevékenység pedig nemcsak a fogyasztók közül szedi az áldozatait. A perui hatóságok a limai repülőteret nagyon erősen ellenőrzik, gyakorlatilag az összes csomagot átvilágítják, s ha valakinél drogot találnak, azt nagyon komolyan megbüntetik. Nem csak a szabadságvesztés hossza, de az elhelyezés körülményei sem európaiak. A nagykövetség és a Baptista Szeretetszolgálat üzenete ugyanaz: nincs az a kilátástalan anyagi helyzet, amin egy ilyen, - szinte biztosan bukással végződő ”kalanddal” kellene javítani.
KAPCSOLÓDÓ HÍREINK
Szülésznők képzésével folytatódik a Szeretetszolgálat csádi programja
N'Djamena - A Baptista Szeretetszolgálat munkatársai folytatják csádi humanitárius programjukat. Ez már nem az első afrikai ország, ahol támogatást nyújt a segélyszervezet, amely a külföldi programok végrehajtásával párhuzamosan tevékenységének kilencven százalékát továbbra is magyarországi szociális és oktatási intézményekben végzi.
Humanitárius képzés előadói voltak a Baptista Szeretetszolgálat vezetői
Lagos – A magyarországi Baptista Szeretetszolgálat vezető munkatársai – Dr. Szilágyi Béla elnök, Gál Dávid ügyvezető igazgató és Szabó Márk segélyakció koordinátor – július 5-től 7-ig a nigériai Lagosban, a texasi Baylor Egyetem szakembereivel együttműködve sikeres posztgraduális képzést hajtottak végre.
A Baptista Világszövetség tagjainak sorába választotta a magyarországi Baptista Szeretetszolgálatot
Lagos – A nigériai Lagosban tartott ülésén a Baptista Világszövetség Főtanácsa nemrégiben egyhangúlag tizenhárom új tagot hagyott jóvá, ezzel a szervezet teljes tagsága 134 országot képviselve 266-ra emelkedett. Az új tagszervezetek közül tíz afrikai, ám a tagsággal elismerték az idén 28 éves magyarországi Baptista Szeretetszolgálat tevékenységét is.