A Magda Clan elnevezésű cirkuszi társulat produkciója a világhírű filmrendező, Milos Forman fia, Petr Forman és az olasz Flavio D’Andrea műve alapján készült. Az előadásokat megelőzően az érdeklődők számos kísérő programban vehettek részt, amelyek segítségével felfrissíthették a klímaváltozással kapcsolatos ismeretüket.  A turné célja, hogy felhívja a figyelmet klímaváltozás hatásaira és bemutassa a #climateofchange projekt célkitűzéseit, és azonnali cselekvésre buzdítson.   

A projekt számos részletre felhívta a figyelmet.  

A klímavészhelyzet nem csupán környezeti válságként értelmezendő, de társadalmi krízisként is. Az éghajlatváltozás és a környezeti erózió veszélysokszorozóként hat a hátrányos helyzetű országokra és az ott élő emberekre. Korlátozza őket a méltó élethez és a biztonságos környezethez való joguk, szociális és gazdasági jogaik gyakorlásában, megélhetésükben. Az érintett országok a legkisebb mértékben okozói a környezeti válságnak, de a legnagyobb mértékben érintettek általa, ezért az éghajlatváltozás erősíti a globális egyenlőtlenséget és igazságtalanságot. „Ha a világ lakossága egy átlagos európai állampolgár szintjén élne, 2,8 Föld méretű bolygóra lenne szükségünk!”  

A klímaváltozás által érintett emberek az egészségkárosodás mellett a tulajdonukat is elveszíthetik, visszafizethetetlen adósságcsapdába kényszerülhetnek, és a tisztességes megélhetésük is veszélybe kerül a saját hazájukban, otthonukban. A környezeti válság és az általa generált hatások több dimenzióban fejtik ki hatásukat, vagy közvetlenül azt eredményezhetik, hogy emberek a saját hazájukban költözni kényszerülnek. Egyesek a környező országokba vándorolnak, kisebb csoportok pedig messzebbre, a világ fejlettebb régióiba indulnak. A kényszervándorlás gyakran az emberek kizsákmányolásához vezet.   

Bár globális éghajlatváltozás már korábban is bekövetkezett, a drasztikus változás, amit a világ most tapasztal, gyakorlatilag teljes mértékben az emberi cselekedeteknek, valamint a bolygó kizsákmányolásának köszönhető. Ez pedig a globális kitermelő gazdaság eredménye (beleértve a nyersanyag- és kőolajkitermelést, vagy éppen a fakitermelési és halászati tevékenységeket), ami a strukturális egyenlőtlenségen alapszik, táplálva az összes környezeti válságot okozó tényezőt. Ilyen például az üvegházhatást okozó gázkibocsátás, a környezetszennyezés, a biodiverzitás csökkenése, és legfőképpen a nagy cégek által alkalmazott fenntarthatatlan termelési és fogyasztási minta. 

A rendszer nem csak az emberi és a természeti erőforrások kizsákmányolásán alapul, de egyben eredményezi is azt, veszélyeztetve a környezetet, az emberi egészséget és a megélhetést szerte a világban. Újra kell gondolnunk a rendszert! Olyan rendszerre van szükségünk, amely a gazdasági és szociális nézőpontokat a politikai és egyéni döntéshozatal középpontjába helyezi. Egy igazságos átmenet segíthet abban, hogy egy jobb világot építsünk az emberiségnek és a bolygónknak. Az igazságos átmenet elérhető lehet a megfelelő irányelvek bevezetésével, melyeket a #climateofchange projekt a zászlajára tűzött.  

De melyek ezek? 

Jogi szabályozásokkal elérhető a globális felmelegedési ráta 1,5 Celsius fok alatt tartása, az EU klímasemlegesség 2040-re való elérése (többek között a karbonmentesség elérése, a fosszilis üzemanyagokról megújuló erőforrásokra alapuló technológiákra való átállás támogatása, az energia-hatékonyság javítása, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése) .  

Természet- és emberközpontú gazdaság kialakítása szociálisan és ökológiailag igazságos gazdaság létrehozásával, amely az emberiséget és a természetet szolgálja az óriáscégek monopol befolyása nélkül. Ilyen irányelvek mentén: megújuló, körkörös, GDP növekedéstől független gazdaság, a természet üzletszerű kisajátítása nélkül.  Az igazságosság egy mindenki által jól ismert hívószó, amely jelen esetben a gyarmatosítás örökségét helyreállító lépéseket jelent, amely nem erősíti tovább a rasszizmust, valamint a nők és a lányok diszkriminációját.  

Olyan gondoskodó és szociálisan érzékeny rendszerek kiépítése, amely megfelelő színvonalú juttatás nyújt a társadalom legalján elhelyezkedő rétegeknek.  A természeti és a társadalmi igazságosság szempontjából a GDP növekedésére, a magánprofit vég nélküli növelésére, a multicégek és a gazdaságot befolyásoló pénzszervezetek hatalmán alapuló rendszer, lássuk be, nem fenntartható. Ezen a területen is akad tennivaló.   

A javaslat többek között felhívja az Európai Uniónak és tagállamainak a figyelmét arra, hogy hozzanak létre a legnagyobb gazdasági szereplők bevonásával pénzügyi alapokat, melyeken keresztül támogatni tudják a klímaváltozás hatásaiból eredő károkat vagy veszteségeket, legfőképpen az azoknak legjobban kitett emberek kárainak enyhítésére.  A klímaváltozás miatt a Föld egyes területei lakhatatlanná válnak, az elsivatagosodás, a vízhiány, az éhínség, a levegőszennyezettség nem új fogalmak. A fentiekből fakadó elvándorlás jelensége a jövőben felerősödni látszik, ha nem teszünk ellene semmit. Az „éghajlati igazságosság” jegyében az EU-nak és a fejlett társadalmaknak olyan migrációs irányelveket szükséges kialakítaniuk, melyek a helyben maradás megoldásain túl kitérnek az elvándorolni kényszerülők jogi védelmére is.   

Végezetül a program felhívja a figyelmet a fiatalok fontos szerepére, mivel közülük kerülnek majd ki a jövő vezetői, döntéshozói, valamint ők lesznek a klímaváltozás hatásainak elszenvedői, ha már most nem teszünk semmit. Ők a legveszélyeztetettebbek, de egyben a változás elősegítésének legfontosabb ügynökei is. A #ClimateOfChange célja hogy informálja, támogassa és felerősítse a fiatalok hangját, akik támogatják a változást. 

Szeretné támogatni a projekt kezdeményezéseit? Megteheti azt a petíció aláírásával a https://climateofchange.info/participate/petition/ oldalon.