Menekült emberek ellátása

Hazánkba évek óta több ezer ember, felnőtt férfi, nő és gyerek érkezik háborúk, forradalmak, terror, kínzás, elnyomás ellen menekülve. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint 2014. június 30-án közel 2.700 személy rendelkezett menekültként, vagy oltalmazottként személyi igazolvánnyal, vagyis él hazánkban menekültként, vagy oltalmazottként. Ez utóbbi, jogállásában nagyjából azonos a menekült státusszal, azzal az alapvető különbséggel, hogy az oltalmazottak a státuszt határozott időre, 5 évre kapják meg, melyet követően azt újra felülvizsgálják.

2013. és 2014. több szempontból is fontos időszak volt a menekült ellátás területén. 2013-ban a BÁH adatai szerint, a 2012-ben menedékjogot kérő közel 2.200 ember majd kilencszerese, közel 19.000 ember nyújtotta be igényét. Bár a kérelmezők jelentős része még az elbírálás vége előtt tovább utazik Magyarországról, a menekült, vagy oltalmazott státuszt végül megkapók száma így is emelkedett 308-ról 356-ra.

2014. január 1-től pedig teljesen megváltozott a társadalmi beilleszkedés elősegítését célzó támogatások rendszere is. A korábbi hatályos szabályozás alapján nyújtható ellátások körét – a befogadó állomásról történő kiköltözést követő időszakot tekintve – felváltotta az integrációs támogatás, továbbá az integrációs szerződés, amelyeket az elismert menekült és oltalmazott jogállású személy összesen két évig vehet igénybe, illetve két évre köthet meg. Ezen kívül – amennyiben a menekült vagy oltalmazott nem köt integrációs szerződést, így nem részesül integrációs támogatásban – hat hónapig a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének megfelelő mértékű támogatásban részesülhet.

Jelentős változást jelent az is, hogy a Befogadó Állomásokon a menekült vagy oltalmazott státusz elbírálását követően, a lakó legfeljebb két hónapig tartózkodhat, ami nagy terhet ró mind a rájuk, mind a szakemberekre és az ellátórendszerre. Nehezíti a helyzetet az, hogy bár mind a szociális-, mind a gyermekvédelmi-, gyermekjóléti szolgáltatások jogszabály szerint elérhetőek a menedék, vagy oltalmazott státusszal rendelkezők számára, azt igénybe venni alig, vagy egyáltalán nem tudják.

Ennek oka többek között a férőhelyek telítettsége, a nyelvi nehézségek, illetve az, hogy ez a speciális élethelyzet számos, a megszokott, a magyar állampolgárok számára nyújtott segítségnyújtástól lényegesen eltérő módszert igényel. Különösen igaz ez a szállást nyújtó intézményekre.

A Baptista Szeretetszolgálat, a Bevándorlási Hivatallal közösen éppen ezt a problémát kívánta meg orvosolni, melynek alapját az Európai Menekültügyi Alapból elnyert támogatás képezte. Ennek keretében nyílt meg a Baptista Integrációs Központ (BIK) keretein belül, a menekült és oltalmazott családokat átmeneti időre befogadó két 40 férőhelyes családok átmeneti otthona, mely az ország első szállást nyújtó intézménye, mely kifejezetten e célcsoport számára nyújt ellátást.

Az intézmény profiljának megalkotása során igyekeztünk olyan feltételeket kialakítani, mely otthonos és hozzájárul a hatékony szociális segítségnyújtáshoz, és ezzel együtt a társadalmi beilleszkedés sikeréhez. A kezdeti sikereken felbuzdulva a BIK az egyedülállók elhelyezésére is vállalkozott, a Soroksári úti telephelyeken, valamint Kiléptető Szállóján. Mára az itt élő menekültek, oltalmazottak száma közel 30 fő, mely a jövőben reményeink szerint tovább növekszik majd.

Az már a kezdetek során kiderült, hogy a menekült és oltalmazott emberek, családok ellátása sok szempontból eltér a magyar emberek ellátásától. A magyar nyelv nem-, vagy hiányos ismerete, az eltérő szokások, hagyományok, emberi viszonyok mind-mind komoly kihívások elé állítják munkatársainkat. Ugyancsak több esetben tapasztaltuk, hogy a vonatkozó jogszabályi keretek is nehezítik a munkánkat, hiszen a magyarországi viszonyokat veszik alapul. Így például bár egy afgán család a szűk családba tartozónak tekinti a nagyszülőket, testvéreket is, a családok átmeneti otthonára vonatkozó jogszabály nem teszi lehetővé azt, hogy a korábban nálunk is megfigyelhető nagy család együtt költözzön be az intézménybe. Mivel viszont családi kötelékeik, különösen egy teljesen idegen országban, igen erősek, van olyan család, aki elválás helyett az együtt maradást választja, és ideiglenes, vagy tartósabb megoldással megpróbál az intézményen kívül boldogulni.

Ugyancsak komoly türelmet, felkészültséget, kreativitást és nyitottságot igényelnek a kulturális különbségek. Az időfogalom eltérősége (pl. megbeszélt időpontra mikor jelenek meg), a személyek közötti kapcsolatok, viselkedési szokások különbözősége (mit illik, mit nem illik, mit szabad, mit nem), a hagyományok mássága mind nehezítik ellátottjaink beilleszkedését, a magyar emberekkel való kapcsolatok kialakulását. Ugyancsak sokszor okoznak nehézséget alapvető dokumentumok hiánya (pl. iskolai bizonyítvány, korábbi munkahelyek igazolása, anyakönyvi kivonat, TAJ kártya, stb.) is.

Mára felismertük, hogy azoknak a szakembereknek, akik menekült, vagy oltalmazott emberekkel foglalkoznak a folyamatos tanulás, és tevékenységük folyamatos felülvizsgálata elengedhetetlen.

Erre törekszünk mi is intézményeinkben, melyben szerencsére számos, a területen már tudást és tapasztalatot felhalmozott szervezet segít minket.